1.pngAkasztói Sporthorgász Egyesület
Felhasználónév:
Jelszó:
 
2.png
2019 January 19 11:44:34
Navigáció
bullet.gif Hírkategóriák
bullet.gif Kapcsolatfelvétel
bullet.gif Horgászversenyek
bullet.gif Magyarország halfajtái
bullet.gif Fogási napló
bullet.gif Katalógusok
bullet.gif Ételek halból
bullet.gif Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
bullet.gif Halgazdálkodásról és a hal védelméröl szóló 2013. évi CII.törény
sideb-left.pngsideb-right.png
Véletlen Képek
sideb-left.pngsideb-right.png










Top Mix

Magyar Horgász

sideb-left.pngsideb-right.png
Petényi márna



Teste megnyúlt, hengerded, alacsony. A hát kissé íves és kerekített. Feje hosszú, kúpszerű. A nőstényeknél az orr kihegyezett, a hímeknél tompa, lekerekített. Szája alsó állású, tölcsérszerűen kinyújtható. A száj körül vastag húsos ajak van. Az orra elején és a száj szögletében 1-1 pár hosszában erősen variábilis bajuszszál van. A páros úszók aránylag rövidek. A hátúszó kicsi, szegélye egyenes, az utolsó kemény sugár vékony, sohasem fogazott. A farokalatti úszó rövid és feltűnően magas. A faroknyél hosszú, közepesen magas, a farokúszó hosszú, erősen kivágott. Cycloid pikkelyei kicsik, sűrű sorokban ülnek. A hát sötétszürkés, barnás árnyalattal, oldala barnássárga alapszínű, szürkésbarna, szabálytalanul elszórt foltokkal, amelyek ráterjednek a páratlan úszókra is. Hasa sárgásfehér. Az úszók sárgás színűek. Hegyvidéki patakokban a zuhogók után megcsendesülő víztérben fordulnak elő kisebb-nagyobb csapatokban. Oxigénigénye magasabb, mint a márnáé, a vízszennyezésre is érzékenyebb. Ikráját szakaszosan érleli, több részletben rakja le, ennek következtében ívási ideje elhúzódik, májustól egészen augusztusig tart. Csapatosan keresi fel az élőhelye feletti szakaszokon, a kavicsos és köves medrű patakrészeken ívóhelyét. Korai ontogenezise nem ismert, a lárvák kezdetben planktonszervezetekkel táplálkoznak, a kifejlett egyedek mindenevők. Fő táplálékát a kövek élőbevonata, rovarlárvák, puhatestűek képezik, elfogyasztja az állati tetemeket és más, a velük azonos szinttájon ívó halak ikráit is. A Cyprinidae család legdiverzebb neme a Barbus, amelybe megközelítőleg 800 faj tartozik (Howes, 1987). A Barbus peloponnesius Valenciennes, 1842 fajt korábban a Barbus meridionalis Risso, 1826 szinonimjeként tartották számon, amely Dél-Franciaországban és Északnyugat-Olaszországban fordul elő. A morfometrikus jellemzők multivariáns analízisével bebizonyosodott, miszerint a két taxon faji szinten különbözik egymástól, és hogy a Duna vízrendszeréből származó Barbus meridionalis petényi-nek tartott populációk (Koller, 1926; Almaca, 1981, 1984) egyértelműen a Barbus peloponnesius fajba tartoznak (Karakousis et al., 1993).

centerb-left.pngcenterb-right.png
Keresés az interneten
sideb-left.pngsideb-right.png

centerb-left.pngcenterb-right.png
Üzenõfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Még nem küldtek üzenetet
sideb-left.pngsideb-right.png
sideb-left.pngsideb-right.png