1.pngAkasztói Sporthorgász Egyesület
Felhasználónév:
Jelszó:
 
2.png
2019 March 21 00:30:19
Navigáció
bullet.gif Hírkategóriák
bullet.gif Kapcsolatfelvétel
bullet.gif Horgászversenyek
bullet.gif Magyarország halfajtái
bullet.gif Fogási napló
bullet.gif Katalógusok
bullet.gif Ételek halból
bullet.gif Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
bullet.gif Halgazdálkodásról és a hal védelméröl szóló 2013. évi CII.törény
sideb-left.pngsideb-right.png
Véletlen Képek
sideb-left.pngsideb-right.png










Top Mix

Magyar Horgász

sideb-left.pngsideb-right.png
Dunai galóca



A dunai galóca korábban csak a Duna felső és középső szakaszának vízgyűjtő területén, különösen magában a Dunában és a jobb oldali mellékfolyóiban élt, napjainkban a Rajnába és a Rhône vizébe is betelepítették. Magyarországon a Duna és a Tisza felső szakaszán, a Dráva-Mura vízrendszerében fordul elő, de nagy állományai itt sincsenek. Fokozottan védett endemikus halfaj[1] és természetvédelmi értéke 100.000 ft.

Megjelenése

Kifejlett egyedeinek testhossza 60-120 centiméter, mely ritka esetekben 150-200 centiméterhez is közelíthet. Súlya a 30 kilogrammot is elérheti, sőt 50 kilós óriás egyedeiről is van említés. Nyúlánk áramvonalas testű a feje jelentékenyen hosszabb a testének magasságánál. Feje nagy, lapított, szájnyílása széles. Az ekecsont fogazottsága: a lemez hátulsó szegélyén 4-8 kampós fog ül egyszerű keresztsávban, a nyél fogatlan. A hát- és farokúszó között nagy zsírúszó van. Testét közel egyforma nagyságú pikkelyek borítják, melyek nagyon kicsinyek, 180-200 az oldalvonal mentén, 23-27 a zsírúszó és az oldalvonal között (beleértve az oldalvonal pikkelyeit is). Az első kopoltyúíven 16 kopoltyútüske van. Háta barnás vagy zöldesszürke, oldalai világosabbak, vörhenyes ?rézfénnyel? a hasa fehéres. A fején feketés, kerek pettyek és kisebb pontok láthatók, amelyek egy része félhold alakú. A jól táplált példányok húsa piros, a rosszul tápláltaké ellenben fehéres színű.

Életmódja

A dunai galóca oxigéndús, hideg, gyors folyású vizek lakója. Fiatal korában zooplanktonokkal táplálkozik, majd később lárvákkal és gerincesekkel és kisebb halakat is fogyaszt. A kifejlett példányai falánk ragadozóvá vállnak és lesből a balinhoz hasonló módon rárabol a kisebb halakra. Nagy oxigénigényének megfelelően a folyók felsőbb szakaszain, a kövezések mögött képződő visszaforgókban, a kanyarulatokat követő öblökben, a szigetek, és a kavicspadok mögött egyesülő vízfolyásokban tartózkodik.

Szaporodása

Revírtartó faj, azaz egy bizonyos területet véd és ott éli le életét. Március-áprilisban a nőstény az erős sodrású helyeken rakja le testkilogrammonként körülbelül 1000 ikráját. A kelési idő körülbelül 35 nap. Az ívás idején a hímek élénkebb színt vesznek fel, mint a nőstények.

centerb-left.pngcenterb-right.png
Keresés az interneten
sideb-left.pngsideb-right.png

centerb-left.pngcenterb-right.png
Üzenõfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Még nem küldtek üzenetet
sideb-left.pngsideb-right.png
sideb-left.pngsideb-right.png