1.pngAkasztói Sporthorgász Egyesület
Felhasználónév:
Jelszó:
 
2.png
2019 January 19 15:26:15
Navigáció
bullet.gif Hírkategóriák
bullet.gif Kapcsolatfelvétel
bullet.gif Horgászversenyek
bullet.gif Magyarország halfajtái
bullet.gif Fogási napló
bullet.gif Katalógusok
bullet.gif Ételek halból
bullet.gif Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
bullet.gif Halgazdálkodásról és a hal védelméröl szóló 2013. évi CII.törény
sideb-left.pngsideb-right.png
Véletlen Képek
sideb-left.pngsideb-right.png










Top Mix

Magyar Horgász

sideb-left.pngsideb-right.png
Állas küsz



A Duna vízgyűjtőinek őshonos hala. Az utolsó dunai példányt Romániában a 60-as években fogták, így Magyarországon kipusztultnak tekinthető.
Teste nagyon megnyúlt, áramvonalas, oldalról erősen lapított, de a faroknyél majdnem hengeres. A fej aránylag kicsi, a homlok lapos, a száj felső állású, az alsó állkapocs túlnyúlik a felsőn, innen a neve. Szeme aránylag nagy. A hátúszó hosszú és alacsony, a farokúszó hosszú és mélyen kivágott. Apró pikkelyei erősen ülnek. Az oldalvonal teljes, a has felé erősen ívelt. A hátoldala barnászöld vagy acélkékbe húzó kékeszöld, oldala és hasa ezüstös csillogású, a has fehér. A hát- és a farokúszó sötétszürke, a többi úszó piszkossárga. Az írisz ezüstös, felső részén feketén pontozott. Tengerekben, brackvizekben és édesvizekben is előfordul, de a tengeri állomány is az édesvizekben ívik, azaz vándorló.

Testhossz és tömeg

3 éves korára eléri a 15-18 cm-es testhosszt. Bajorországi tavi populációk elérik a 35 cm-es testhosszt is.

Szaporodás

3-4 éves korára válik ivaréretté. Tavasszal, az ívási időszakot megelőzően az ivarérett tejesek fején és testének elülső részén fehér nászkiütés jelenik meg. Csapatosan vonulnak májusban-júniusban megszokott ívóhelyükre, a folyók parti sávjába, a legfeljebb 20-30 cm mély kavicsos aljzatú részekre. Az ívás két részletben történik, 18-19 napos időközzel. A kikelő lárvák az ívóhely kavicsai között maradnak a szikanyag teljes felszívódásáig. Erre az időre úszóik is kifejlődnek, áttérhetnek az exogén táplálkozásra.

Horgászati szabályozás

Magyarországon védett!

Táplálkozás

Kezdetben kerekes- férgeket, majd egyre nagyobb testű plaktonrákokat fogyasztanak. Az állas küsz kifejlett egyedei planktonevők, táplálékukban azonban kisebb-nagyobb arányban kimutathatók a bentikus szervezetek is (pl. árvaszúnyoglárvák).

centerb-left.pngcenterb-right.png
Keresés az interneten
sideb-left.pngsideb-right.png

centerb-left.pngcenterb-right.png
Üzenõfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Még nem küldtek üzenetet
sideb-left.pngsideb-right.png
sideb-left.pngsideb-right.png