1.pngAkasztói Sporthorgász Egyesület
Felhasználónév:
Jelszó:
 
2.png
2019 Mrcius 21 00:34:58
Navigáció
bullet.gif Hírkategóriák
bullet.gif Kapcsolatfelvétel
bullet.gif Horgászversenyek
bullet.gif Magyarország halfajtái
bullet.gif Fogási napló
bullet.gif Katalógusok
bullet.gif Ételek halból
bullet.gif Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
bullet.gif Halgazdálkodásról és a hal védelméröl szóló 2013. évi CII.törény
sideb-left.pngsideb-right.png
Véletlen Képek
sideb-left.pngsideb-right.png










Top Mix

Magyar Horgász

sideb-left.pngsideb-right.png
Sőregtok



Ismertetőjegyek

Teste megnyúlt, hengeres. Enyhén felfelé ívelő orra tokféléink között a leghosszabb. Alsó állású szájnyílása a többi tokféléhez viszonyítva kicsi. Alsó ajka a középtájon megszakad, felső ajka ? szintén középtájon ? enyhén befelé ívelődik. Rojt nélküli, sima bajuszszálai rövidek, és bár tövük közelebb esik a szájnyíláshoz, mint az orrcsúcshoz, hátrasimítva meg sem közelítik a felső ajkat. A farokrészen elhelyezkedő hátúszójának sugárszáma 40-54, anális úszóját 22-35 úszósugár merevíti. A vértpikkelyek száma a hátán 9-16, az oldalán 26-43, a hasán 9-14. Testszíne a háton barnásfekete, oldalai sötétek vagy vörösbarnák, a hasa világos, fehér. Testhossza elérheti a 2 métert, testtömege az 50 kilogrammot, de a halászok zsákmányában inkább csak a 6 és 8 kg közötti példányok fordulnak elő.

Hasonló fajok

A rokon fajoktól főként hosszú orra és rövid bajuszszálai alapján különíthető el. A viza szája széles, a fej egyik szélétől a másikig ér, bajuszszálai hátrasimítva elérik a felső ajkat. A vágótok orra rövid és vaskos, bajuszszálai az orrcsúcshoz közelebb erednek, mint a szájhoz. A simatok ajka megszakítás nélkül futja körbe a szájnyílást, bajuszszálai finoman rojtozottak. A lénai tok bajuszszálai hosszúak, hátrahajtva a szájig érnek. A kecsege bajuszszálai rojtozottak, a felső ajkat elérik.

Környezet

A sőregtok a többi tokféléhez hasonlóan anadrom faj, amely csak szaporodás idején úszik fel a tengerből a folyókba. Ívóhelye ? a vizáéhoz hasonlóan ? valamivel közelebb esik a tengerhez, mint a többi tokféléé. Az állomány egy része már ősszel, más része kora tavasszal indul meg a folyók dévérzónájának felső részén és a márnazóna alján található ívóhelyek felé. Teljesen édesvízi életmódra áttért változata nem ismert.

Táplálék

Táplálékát főként fenéklakó gerinctelen szervezetek, bolharákok, rovarlárvák, férgek és puhatestűek alkotják, de a kisebb halakat, így például a különböző gébfajokat is elfogyasztja.

Szaporodás

Ivarérettségüket a hímek 5, a nőstények 7 éves korban érik el. Ívásuk, amely májustól szeptemberig is elhúzódhat, a sóderes folyószakaszokon zajlik. Az ikraszemek száma ? a kortól függően ? 35-950 ezer lehet, átmérőjük 2,7-3,2 mm között változik.

Elterjedés

A sőregtok a Kaszpi-, az Azovi-, a Fekete-, a Márvány- és az Égei-tengerben, valamint a felsorolt tengerekbe torkolló folyókban fordul elő. Megtalálható tehát például a Volga, Ural, Don, Kubán, Dnyeper, Dnyeszter és Duna vízrendszerében. A XIX. században még hazánkban is számos lelőhelye volt ismert, így a Duna (Pozsonyig), a Tisza (Tokajig), a Dráva (Légrádig), sőt a Zagyvában, a Körösben és a Marosban is fogták. A XX. század végére gyakorlatilag eltűnt vizeinkből.

centerb-left.pngcenterb-right.png
Keresés az interneten
sideb-left.pngsideb-right.png

centerb-left.pngcenterb-right.png
Üzenõfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Még nem küldtek üzenetet
sideb-left.pngsideb-right.png
sideb-left.pngsideb-right.png